imadom. egyszeruen ahhw. egy tortenet ami befejezett, tetszik es en irtam. ;)

Mostanaban megint rakaptam a Harry Potteres tortenetekre. Azon belul is Draco x Hermione es Draco x Harry. Ami tortenet ma megszuletett kisagyacskamba az egy Slash, azaz ferfi x ferfi parositasu fanfiction. Ebbol is tippelhetitek, hogy NEM Draco x Hermionet irtam. :P egyszeruen imadom olvasni a Drarryket, ahogy kialakul kozottuk a kapcsolat, hogy eloszor meg ellensegek, aztan mar tarsak, szerelmesek.. Esetleg hazasok :DDD imadom! En ugyan ezt csak egy, egy percesre szantam, azaz nincs benne semmi bevezetes, hogy hogy jottek ossze. Csak egy kis pillanat az eletukbe. :) nincs korhatar, esetleg egy nagyon halvany 12es karika. :D nemirtam le kozvetlen ferfi x ferfi kapcsolatot, de ha megis undorodtsz, vagy taszit akkor ne olvasd, vagy ne itt fejtsd ki a velemenyed. Ha viszont elolvastad, varom a kritikakat. ;D egyebkent minden jog (sajnos) J.K. Rowlinge. Igen sajnos meg Draco is.:/ Azt hiszem ennyi lenne, olvassatok szeretettel a kicsit ertelmetlen, ugyanis ekezet nelkul irodott tortenetet. ;)

Harry sietosen hagyta el a szukseg szobajat, mikozben orra alatt szitkozodott.
- Malfoyok... Ki ismero oket? En nem, az is biztos. Egyik percben a szamban matat a nyelvevel, a masikban meg kirug a szobabol... Meghozza meztelenul!
- He Potter! - hallotta meg azt a bizonyos hangot, amit soha az eletben nem akart ujra hallani. Harry kelletlenul fordult meg.
- Most meg mit akarsz Malfoy? Nem volt neked eleg a tegnap ejszaka? Tobbet akarsz? - huzta fel egyik szemoldoket a griffendeles, s nagyon is remenykedett benne, hogy ezert jott utana a fiu.
- Csak gondoltam nem akarsz puceran vegig setalni a kastelyban. De ha megis azt akarod... - csukta vissza az ajtot halkan Draco, de Harry meg idejeben csusztatta be labat az ajto es az ajtofelfa koze, igy megakadolyozta, hogy a faajto becsukodjon.
- Kerem a ruhaim - nyujtotta elore a kezet, de ruhai helyett a szoke tenyeret erezte belesimulni, ami egy hirtelen rantassal a kez tulajdonosahoz rantotta. Harry tudta, hogy a masik fiu megint csak jatszadozik vele. Probalta kihuzni tenyeret az eros, feher kez szoritasabol, de mind feleslegesnek bizonyult. A szoke herceg magahoz szoritotta Harryt, mikozben magaba szivta a ferfi illatat.
- A lelkemre kototted, hogy ha csak rad nezek, vagy egy szot is ejtek az ejszakainkrol megatkozol - hajtotta le szomoruan fejet Harry. - De ugylatszik ezeket a kis szabalyaidat te nem birod betartani! - rantotta ki vegre kezet az egyre erosodo szoritasbol.
- Harry... - suttogta halkan Draco, mikozben a remego kezeire oszpontositott. - Mi tortenik velem? Miert kelek fel minden egyes nap melletted? Es miert erzem azt, hogy koztunk mar tobb van, mint...? - a kerdes befejezetlenul logott kozottuk. A feszultseg a fekete haju korul szinte tapinthato volt.
- Na ne szorakozz velem Malfoy! Most meg azt probalod elhitetni velem, hogy te nem tudsz semmirol? Akkora egy... Egy goreny vagy - Harry nem jutott szohoz. Eddig Draco minden fele uruggyel probalta ot tavol tartani magatol, vagy megbantani valamivel, de eddig ezt a baromsagot meg nem hallota.
- Nem hazudok - razta meg hevesen a fejet a fiu. - Nem tudom, hogy kerultem ide es, hogy... - a szoke arca egy szempillantas alatt valtozott at predabol vadassza, szomorubol orultte. - ...Miert nem fekszunk mar meztelenul az agyban - folytatta a mondatat, mintha ez lett volna a legtermeszetesebb dolog a vilagon. Ragadozo vigyora levakarhatatlanul fenylett a hofeher boren, majd ajkai mohon kaptak Harry utan. A Kis Tulelonek meg felocsudnia sem volt ideje a sokkbol, hogy Draco szinte megorult, mikor mar az agyban fetrengtek.
- Ne erj hozzam! - lokte le magarol hirtelen a fiut Harry, mikozben magahoz kapta a ruhait, s kisietett a szobabol. Vagy sietett volna, ha a masik ferfi nem zarja el a menekulesi utvonalat.
- Kerlek segits - gordult le egy konnycsepp Draco arcan, majd amilyen hirtelen jott, olyan gyorsan tavozott a torekeny arckifejezes a fiu arcan. - Miert probalsz megszokni elolem Potter? Tudom, hogy te is akarod a ma este folytatasat - Harry nem tudta eldonteni, hogy mikor vigyorog es mikor vicsorog az agyastarsa, ugyanis a ketto majdnem ugyan az volt a ferfi arcan. Neha egy-egy konnycsepp szankazott le az arcan, s olyankor mintha a szemei is ellagyultak volna. - Kerlek... - suttogta alig hallhatoan, mielott a ragadozo vigyora elo nem bukkant. Harry egy otlettol vezerelve stuport kuldott Draco fele.

- Meg kell nyugodni Mr Potter. Mr Malfoy rendbe fog jonni, bar azt meg az apolok se tudjak, hogy mennyi ido mig felepul a skizofreniabol. Szerencseje van, hogy nem erte el a teljes stadiumot, ami annyit jelent, hogy meg tudta kontrolalni a tetteit a masik ene felett is. Bar ahogy azt maga is mondta, a vege fele egy kicsit elvesztette onmagat. Talan ha kesobb kerul be a Mungoba nem tudtuk volna orvosolni a problemat. Igy viszont, hogy maga Mr Potter eszrevette az ingadozasait, segitett tarsanak, hogy uj eletet kezdjen, majd ha felepul. Most viszont elnezeset kerem, de sietnem kell, mert egyre tobb es tobb beteg kerul az en reszlegemre - mosolygott elnezoen az apolono, es elsietett Harry mellett. A fiu lassan nyomta le a kilincset Draco szobaja ajtajan, s halkan odasietett az agyahoz, ahol a beteg halkan szuszogott. Harry egyetlen egyutletuk alatt sem latta ilyen nyugodt allapotban a ferfit, de orult, hogy vegre kipihenheti magat.
- Ram is ramferne az alvas - nyomott el egy asitast Harry.
- Van hely itt meg mellettem Potter - jott az almos dunnyoges a szoke felol.
- Aludnod kene... - kezdte a Hos, de a masik belefojtotta a szot.
- Ahogy neked is. - hozodott arrebb az agyon Draco, aki immar tenyleg sajatmaga volt. Ahogy a fekete haju befeszkelte magat a szoke melle, az egy kis csond utan folytatta a halk beszelgetest. - Koszonom. Koszonom, hogy elhoztal a Mungoba, es, hogy segitettel.
- En nem segitettem semmit se. Az apoloknak koszond - de mielott meg barmi mast is hozza fuzhetett volna, Malfoy egy lagy csokot nyomott a szajara.
- Ha nem szoltal volna kozbe, akkor tudhatnad, hogy mast is megakartam koszonni - durcaskodott kisfiusan Draco - Koszonom, hogy a kirohanasim ellenere ott voltal mellettem, es koszonom, hogy... Elfogadtal olyannak amilyen vagyok. Ha a kozeljovoben ilyesmi elofordulna, nyugodtan lojj ram meg egy stuport - nevetett teli tudobot a ferfi.
- Igerem - mosolygott a fekete varazslo.